Én azt hittem, a Great Gatsby egy bűvészről szól.

Menstégemre szóljon, hogy csak EZT az egy gif képet ismertem az egészből, amin dikáprilyó egy poharat emel a magasba, miközben megy a tüzijáték a háttérben, és ezzel, meg a "great" szóval valahogy egy bűvészes drámára asszociáltam, illetve a könyv borítójáról is valahogy az jött le.

Remélem, hogy titkon nem bír egy Rómeó és Júlia alapismerettel, mert akkor bizony az kellemetlen rám nézve.

A nem vénnek való vidék is lement, ami közben megint szöget ütött a fejembe a magyar-angol hang, mint olyan, feliratosan néztem, azért is gondolkozok el olykor azon, hogy... nyilván nem fogom tudni pazarul megfogalmazni, de a lényeg, hogy az angolok hangja sokszor jobb. Mármint maga a hangszín, itt is a főszereplőnek baromi jó, búgó, mély hangja van, amit tökéletesen használ fel a szerepe során, és a legtöbb filmben jó a színészeket hallgatni egyszerűen. Létezhet-e, hogy odakint valóban másabb a nyelvi sajátosságoknak köszönhetően a kialakult hangszín, vagy egyszerűen tehetségesebbek beszéd terén is a színészek. Oké, hogy a legtöbb ilyen mélyhangú férfiú szinte suttog, amitől valóban mélyebbnek tűnik, de akkor miért, mmmiiiééééért nem tudnak a mi színészeink is suttogósabban beszélni, miközben szinkronizálnak, miért kell elbaszni az élményt azoknak, akik lusták olvasni, mert nem tudnak egyszerre koncentrálni a feliratra és a filmre? Most kerestem egy hunsub trailert, hogy beillesszem, és ráakadtam egy szinkronizált jelenetre, ami amúgy az egyik legjobb a filmben, és borzalmas, tökéletes példa arra, hogy miért éri meg eredeti hanggal nézni mindent, amit csak lehet. Ezért kivételek az animációs filmek, ott eleve magasabbak a hangok, azokat jól letudják a magyar stúdióban szinkronizálni, de az ilyen filmekhez bűn hozzányúlni, legalábbis ilyen módon.