Megéri mosolyogni. Próbáltam úgy gondolkodni, hogy ha egy nap egyszer legalább mosolyog az ember, már nem volt hiábavaló felkelnie. Ha egy nap egyszer mosolyt csalt valaki más arcára, már megérte. Nyilván rengeteg panaszkodó bejegyzésem született, de erre való a blog. Azonban ha lazábbra fogtam a dolgot, igyekeztem úgy írni, hogy mosolyogjon az, aki olvassa. Ha csak egy posttól lett jobb kedve egyetlen egy embernek, már megérte az a négy év. Nyilván tudom, hogy mit sem ér egy mosoly, ha a nap többi részében bánatos az ember, azonban mégis... talán kitart pár percig a jobb hangulat, talán jobb kedvűen kezd bele valamibe utána, és jobb lesz az egész napja. 

Nem is tudom, mit akartam kihozni az egészből, a lényeg, hogy mosolyogni sokat, és talán sikerül elhitetend magaddal, hogy jobb.