Megtörtént a vizsggga.
Már kevesen voltunk, amikor jött a tanárnőnek egy telefon, hangzott a válasz, "ha van kedved, és időd, gyere". Tudtam, ki vizsgáztat pár teremmel arrébb, már éreztem, hogy ez nem lesz kellemes, és meg is jelent a másik tanárnő, aki múlthéten leszidalmazott, asszem, azt meg sem írtam, vagy igen, tudja a fene, a lényeg, hogy megjegyzett. Mikor rám nézett, és mondta, hogy "ó, maga is itt van?" kellett volna felállnom, és elköszönnöm, de azért tettem egy próbát, ő vizsgáztatott, persze az eredményt sejteni lehet, jövőhéten ismét vár a számvitel.
Most meg szintén könyvtár telefontöltés céljából, délben elindulás szépen lassan a buszmegállóba, aztán otthon már rögtön átnézem a számvitelt, meg a pénzügyet, amiből szintén említette a tanárnő, hogy mehetek.
Hahahahaahaaaaa
Hahaaaaaaa
Azt sajnálom a legjobban, hogy totál leszarom, ha most szomorú, vagy ideges lennék, legalább tudnám, hogy érdekel maga az iskola, érdekel maga a végzettség, érdekelne a jövő, hogy mi lesz velem.
Miért nem.
Utolsó kommentek