Reggel lerendeztem a napi jócselekedetem, és felajánlottam egy sok cuccú idős néninek, hogy segítem leadni a cuccait, bár megfordult a fejemben, hogy inkább megtartom magamnak azt a kosár árvácskát, majd mosolyogva integetek a néninek kosarával a kezemben, miközben csukódik be az ajtó.

Akartam venni új fülhallgatót, de nem volt. Bah.

Vállalatgazdaságtanon meg zéhá volt számításos feladatokból, tudtam, mert okos vagyok, persze benne van a pakliban, hogy csak azt hiszem, és karó lesz.

Hazafelé pedig +20 perc, mert Gyöngyöspata után valami hídra súlykorlátot helyeztek ki, és míg meg nem csinálják rendesen, egy bááászott nagyot kerülnek a buszok/kamionok.

Óje.

És most zene.