Ismét megrengett a föld, nem ma, egy szűk hete kábé, de fő az aktualitás, szerdán meg volt utórengés, ami semmiféleképp sem szórakoztató, elvégre emmár a harmadik egy éven belül itt nálunk, még a végén átnevezhetjük magunkat San Balassának, vagy San Balass..inconak. És persze ilyenkor jönnek a dumák, nálunk megrezgett az ablak, nálunk megrezegtek a poharak a szekrényben, nálunk megrezgett a fal, nálunk arrébb mozdult az ágy egy métert, nálunk két métert, nálunk kiütötte a falat az ágy, nálunk magától dőlt ki a fal, nálunk felborult a tehén, nálunk összedőlt az egész ház, és hol laksz most, ó, azóta újra felépítettük.
Jövőhéten ha minden úgy megy, ismét főváros, még a végén megszokom az elmebeteg közlekedést, és a mozgólépcsőket. De tényleg, mi az anyámnak van annyi eszköz Pesten? Metrót megértem, tökjó, buszt megértem, tökjó, de a trolinuszt, meg a villamost már nehezebben. Annyira össze tud zavarni az egész, amikor nézek menetrendet, és írja, hogy szállj át metróra itt, majd villamosra, aztán buszra, végül vissza a villamosra, de azért még menj pár métert a trolival, hogy hihetetlen, mert a metró még oké, megy a föld alatt, suhan, gyors, bármennyire is utálom a mozgólépcsők miatt.
Francnak sincs kedve írni befejezést, inkább elvágom a közepénél a postot.
Utolsó kommentek